Monday 12 January 2009

The closest thing to home

So, we are finally in Bristol, got our room, packed away everything and listening to the rain. Perfect time to start broadcasting again.


Time has passed since we have last written anything, but the end of December/start of January was uneventful: vacationing at full speed while watching Battlestar Galactica...

Man, that was awful, I don't get it how could they watch 7-8 hours of it daily. And you Albert! Traitor!

... I was saying Battlestar Galactica, cooking, eating and not thinking about the whole "yaywearemovingtoanothercountry" thing. After Bonn we spent a couple of days in London when we didn't see too much of her was just running around, to and from banks, shops.

I didn't even understand what was happening.

Why doesn't that strike me as a surprise?

But now we are in Bristol already, arrived yesterday and we even got a new friend, Polly.


Geez, how many new friends are we going to get? First Lina, now Polly. I already feel like in a zoo.

I like Polly. She's huge and warm. And warm is nice.

I don't even remember what the word warm means. This house is like a fridge.

Well yeah. So about heating here: the heating (and warm water) isn't on all day, only a couple of hours in the morning and then some in the evening. We actually tried to fix that, unfortunately no success so far.


During the day the house gets cold and all you can do is drink mugs and mugs of hot tea, dress up really warm, wrap yourself up in a blanket and hope not to freeze.

I'm so afraid she will catch cold like this. Or the flu. Or pneumonia. Or..

Stop it, will ya? She'll be fine. I'm more worried about us.


Well John, you can also try to hug the kettle:)

Aye, lucky I'm not hooman size.

But the house and the room is pretty nice.

And cold. As: COLD.

Stop whining, we will get over this. Look at Eili: she's trying to keep her spirits up, taking care of exams and job centres and Hungarian tax authorities while she could sit down and whine about being alone like her toothbrush in the bathroom.


So keep up guys and keep your hands warm: she really needs us now.

2 comments:

  1. Anonymous comment :) ah ez régi vágyam volt. De biztosan rájöttök ki vagyok, vagy ha jobban meggondolom, lehet Ti mit sem értetek ebből a furcsa nyelvből amit én anyanyelvemnek mondhatok. Ha máshogy nem megy, kérjétek meg Eilit, fordítson Nektek!
    Izgalmas kalandjaitok felélesztették bennem távolba vesző gyermekkorom utazós ábrándjait, nagyon irigyellek Titeket bátorságotokért, de legalábbis sokkal jobban mint a HIDEG szobáért. Látjátok magyarul a HIDEG, mint szó is nagyon "hideg" mondjátok csak ki, a COLD hangzása ehhez képest már-már napsütés ;).
    A viccet félretéve, otthon első dolgom lesz csomagolni egy kis meleget az új konyhában, és elküldöm nektek, remélem épségben odaér! Szépek vagytok igy együtt, meg a hely is ígéretes, ahogy a korábbi postokat elnéztem.
    Egyébként meg nektek nem is lehet olyan rossz, mindőtöknek van tolla, szőre, vagyis ti igazán nem is fázhattok ám!Legfőképp Polly nem, ha valaki hát ő aztán fagyálló! Viszont
    nNézzetek csak Eilire, ami kis bunda van rajta, attól bizony nem lesz melege, úgyhogy csak tessék szépen vigyázni Rá!

    Szóval fel a fejjel, és vigyázzatok kedvenc Vörös Démonomra! Különben előbb lesztek nyúlpaprikás és kacsasült, mint álmodni mertétek volna!

    u.i. Boccs Lina, most látom csak hogy neked bizony se tollad, se bundád.... ő izé... akkor Te mondjuk takarózz be a szárnyaiddal.... na jó Te még fázhatsz kicsit, de többieket nem akarom hallani panaszkodni, tartsátok a lelket Eiliben!

    ReplyDelete
  2. Helló Polly!

    Welcome in the family!
    Eili, don't feel alone we are here in the air with you and think about sitting in Aszti in the summer...I am sure you will feel hot!
    hugs,
    patchwitch

    ReplyDelete